Már 250 ezer felhasználója van a Revolutnak Magyarországon

Már 250 ezer felhasználója van a Revolutnak Magyarországon

2019.11.22. | Ragnar Volarus

Budapesten találhatjuk meg a legtöbb ember tárcájában a Revolut kártyát, de Pécs, Debrecen és Miskolc is erős. Jövőre cél a félmillió felhasználó.

Tovább
Tőzsde: történelmi csúcson zárt a BUX

Tőzsde: történelmi csúcson zárt a BUX

Tovább
Idén is érdemes figyelni az SZJA kedvezményekre

Idén is érdemes figyelni az SZJA kedvezményekre

Tovább
2018.12.07.

kép: szentkut.hu

Az ágazat előrejelzése alapján a sörpiac forgalma a tavalyi évhez hasonlóan alakulhat 2018-ban is. A Magyar Sörgyártó Szövetsége egyúttal megnyugtatott mindenkit, a gyártók felkészületek az ünnepek alatti megnövekvő forgalomra.

A szövetség igazgatója, Kántor Sándor elmondta: 2017-ben 6,2 millió hektoliter sör fogyott Magyarországon, és az  előrejelzések alapján a tavalyihoz hasonlóan, vagy néhány százalékkal jobban alakul majd a forgalom az idén. A hazai, 120 millió korsó feletti éves mennyiség túlnyomó többsége továbbra is magyarországi sörgyárakban és sörfőzdékben készül, maximálisan igénybe véve a meglévő gyártókapacitásokat - ismertette.  

A Magyar Sörgyártók Szövetségét 1992-ban alapítottak, az is közölte, hogy a csapolt sörök a teljes belföldi piac 10 százalékát teszik ki, hasonlóan a 2017-es évhez.

2018.12.05.

Az OTP Pénztárszolgáltató december elejéig valamennyi Széchenyi pihenő kártyabirtokosnak számára elküldte szerződését levélben vagy e-mailben. A kellemetlenségek elkerülése érdekében a cég új felületet indított, ahol az érintettek azonnal megtekinthetik és letölthetik szerződésüket, emellett mostantól az OTP Bank közel 400 fiókjában is átvehetik a kártyabirtokosok a szerződésüket.

kép: napi.hu

Idén május 20-án életbe lépett új kormányrendelet a Szép-kártya kibocsátásáról és felhasználásáról. A legfontosabb változás, hogy a kártyakibocsátóknak közvetlenül a kártyabirtokosokkal kell szerződniük.

Ennek érdekében az OTP Pénztárszolgáltató Kft. november végéig minden érintetnek elküldte a szerződését postán, illetve akik korábban regisztrálták e-mail címüket elektronikus levélben érkezett a tájékoztatás - ez csaknem 1,2 millió szerződést jelent.

Mi a teendő?

  • Akik postán megkapták és átvették a szerződést, további teendőjük nincs.
  • Az e-mailben kapott linkre azonban rá kell kattintani, és csak az adóazonosító jel négy karakterének megadását követően válik elérhetővé az egyedi szerződés. A leveleket nem kell aláírva visszaküldeni, a szerződést ugyanis a cég 15 napon belül automatikusan elfogadottnak tekinti.
  • Aki nem szeretne regisztráni, személyesen is átvehetei a szerződésést a legközelebbi OTP bankfiókban.
  • Ha valaki még nem vette át a postán küldött szerződést, vagy nem nyitotta meg az elektronikus úton érkezett dokumentumot, annak 2019. január 5-e után a munkáltatója nem tudja a juttatásokat a kártyára tölteni.

Az első Szép-Kártya kibocsátásától eltelt hét évben csaknem 430 milliárd forintnyi juttatást használtak fel a kártyabirtokosok. 

2018.11.27.

kép: balatonbereny.hu

Nagy István agrárminiszter elrendelte a szociálistűzifa-programban "a tűzifa árának szinten tartását, megtiltotta az áremelést az állami erdőgazdaságoknál" - közölte a szaktárca.

A 22 állami erdőgazdaság évek óta változatlan feltételekkel, a piaci árakhoz képest jelentős kedvezménnyel adja a pályázó önkormányzatoknak a szociális tűzifát a Belügyminisztérium által engedélyezett forrás erejéig.

A szociális célú tüzelőanyag-program keretében az 2018-19-es fűtési szezonban 2320 kistelepülésen kaptak a rászorulók ingyenes tüzelőanyag-támogatást, mintegy 4 milliárd forint értékben. Az állami erdőgazdaságok az összes hazai erdőterület mintegy felén, csaknem 1,1 millió hektáron gazdálkodik. Az általuk kitermelt tűzifa-alapanyag mennyisége 2014 óta nem csökkent. Mind a tűzifa, mind a program finanszírozását a Belügyminisztériummal együttműködve végzi az agrártárca.

Az állami erdőgazdaságok idén is ki tudják szolgálni a programra pályázó önkormányzatok igényeit, a finanszírozás ezen a télen sincs veszélyben. 

2018.11.26.

kép: kapos.hu

A NKM Nemzeti Közművek Zrt. a lakossági áram- és földgázszolgáltatásra az ünnepek alatt 2018. december 17. és 2019. január 6. között vállalja, hogy egyetlen előfizető esetében sem szünetelteti a szolgáltatásokat.

Tájékoztatásuk szerint nemcsak a védett ügyfeleket érinti, hanem azokat a lakossági ügyfeleket is, akiknek 60 napon túli számlatartozása van.

Kitértek arra is, hogy a társaságnak a kikapcsolási moratórium mellett is fontos a nehézsorsú embertársak segítése. Az NKM tulajdonában lévő Feszty Árpád úti telephelyén lévő épületet 2010 óta a Máltai Szeretetszolgálat használatába bocsátotta jelképes összegért hajléktalanszálló üzemeltetésére. A Nemzeti Közművek 2011 óta minden évben, így idén is részt vesz a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet karácsonyi ételosztási akciójában az ünnepek előtti időszakban.

2018.11.21.

kép: hvg.hu

A nemzeti vagyonkezeléséért felelős tárca nélküli miniszter közleménye szerint a kormány célja, hogy minden család saját otthonban élhessen. A 2011 ben indult Otthonvédlemi akcióterv keretében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-n keresztül az állam megvásárolta a hiteladósok, köztük számos gyermekes család ingatlanát és biztosítja számukra évek óta a bérlés lehetőségét.

A programnak köszönhetően 36 ezer otthon tudtak megvédeni, és 154 ezer ember menekült meg a többmilliós hiteltartozástól, akik továbbra is otthonaikban maradhattak.

A törvényjavaslat alapján a kormány rendkívül kedvező visszavásárlási feltételeket teremtene, ezáltal biztosítva részükre a hosszú távú otthonteremtési lehetőséget.

A tájékoztatás szerint a javaslat elfogadása esetén a kormány felajánlaná az egyösszegű visszavásárlást, melynek során a vételárat csökkentené a bérlő által korábban kifizetett bérleti díjak összege.

Az elképzelések szerint kamatot nem számítana fel az állam, és további százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére is lehetőség lenne a bérlő igénye esetén. A kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnének, így visszakaphatják ingatlanjaikat a korábbi tulajdonosok.

A tervezet szerint azoknak a bérlőknek, akik nem tudnak élni az egyösszegű visszavásárlás lehetőségével, a kormány hosszú távú részletfizetést tud felajánlani.

A nehéz anyagi helyzetben lévők számára továbbra is biztosított a jelenlegi konstrukció: bérleti díj megfizetése mellett továbbra is bérlők maradhatnak.

A javaslatból az is kiderül, hogy új ingatlanokat már nem fogad be, nem vásárol az eszközkezelő, a meglévő állomány menedzselése, illetve leépítése lesz a feladata, melyben külső közreműködő szervezetek lesznek a segítségére, mint például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.

További változás, hogy a megüresedő ingatlanokat először egészségügyi szolgálati lakáscélra kínálják fel, ami erre a célra nem alkalmas azokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő segítségével árverésre bocsájtják. Azok az ingatlanok amelyek ilyen módon sem tudnak értékesíteni a területileg illetések önkormányzatokhoz kerülnek ahol bérlakáshiány enyhítését szolgálják majd. 

Ha a törvényt elfogadja a parlament, akkor a NET Zrt. hivatalosan is értesíti az érintetteket a lehetőségről, és a lakás egyösszegű visszavásárlásáról szóló szerződést a tervek szerint 2019 végéig megkötik azokkal, akik szeretnének élni ezzel a lehetőséggel.

2018.11.11.

2011 decemberében módosították az 1999. évi kamarai törvényt az önkéntes tagságon alapuló kamarai rendszer továbbfejlesztése érdekében, 2012-től pedig megteremtették a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelező kamarai regisztrációját.

Ebben a korszakban – 2008 és 2016 között - a kamarát a politológus végzettségű, de kiskereskedő családból származó Szatmáry Kristóf vezette, aki politikai vonalról került be a köztestület vezetőségébe: országgyűlési képviselő, kereskedelmi miniszteri biztos, illetve kereskedelempolitikáért felelős államtitkár és a Fidesz-MPP frakcióvezető-helyettese is volt. Az egykori elnök édesanyja, Szatmáry-Jähl Angéla évek óta a kereskedelmi tagozat vezetője.

Szatmáryt egy rövid időre Dr. Kiss Zoltán vállalkozó, a Meló-Diák Kft. volt tulajdonosa, az MKIK alelnöke követte a pozícióban.

Az ő utóda Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, címzetes főiskolai docens, a Magyar Gazdaságért Díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetettje volt, aki 2000 óta dolgozott a VOSZ-ban, és 15 éves kamarai múlttal bírt, 2016 óta az MKIK egyik alelnöke is. Ő komoly változtatási szándékkal érkezett, de 2018-ban újabb váltás történt a BKIK élén.

A kamara jelenlegi elnöke a 2018-ban megválasztott Csoltó Gábor, a TransAgent Kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki korábban a BKIK Ipari Tagozatát is vezette, és egyik fő feladatának a BKIK iránti bizalom helyreállítását, a stabilitás megteremtését tekinti.

2018.11.10.

A kamarák – elsősorban a nyolcvanas években regionális alapokon megalakult Magyar Gazdasági Kamara - már a rendszerváltást megelőző években részt vettek a magyar gazdaság átalakításában, a gazdasági érdekképviselet megszervezésében, de hivatalosan csak a demokratikus rendszerben alakulhattak újra. Ebben a folyamatban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara volt az első, amely 1990-ben alig több mint félszáz vállalkozó szervezésében kezdte újra működését, eleinte egyesületi formában. 1994-ben született meg a kamarai törvény, amely a kamarákat köztestületként határozta meg, a tagságot pedig kötelezővé tette.

A BKIK első „újkori” elnöke az orosz piaci tapasztalatokkal is rendelkező Tóth Imre, aki pozícióját 1994-1997 között töltötte be. Ekkor a BKIK még csupán évi 1-1,5 milliárd forint közötti összegből gazdálkodhatott, de néhány év alatt sikerült újjáépíteni a szervezetet és az infrastruktúrát. Létrejött két új központ, amelyek közül az egyik a külföldi kapcsolatok ápolására hivatott, míg a másik a tagságot szolgálja ki. Kialakítottak egy EU információs centrumot is, amely az euroatlanti csatlakozásra készítette fel a vállalkozókat, és ekkor merült fel az új székház vásárlásának terve is. A köztestületi feladatok közül sikerült átvenni az okmányhitelesítést, de a kamara magának szerette volna megkapni az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását és a cégregisztrációs munkákat is. Tóth Imre ma is az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának elnöke, valamint a BKIK tiszteletbeli elnöke, mely funkciójában gyakran szerepel a kamara rendezvényein.

Tóth utóda a poszton 1997-2004 között Koji László volt, aki az építőiparból érkezett: az 1986-ban alakult Inconex Vas- és Fémipari Kft. igazgatója, az IBH Innovációs és Befektetési Holding Zrt. igazgatósági tagja, és máig az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, emellett a BKIK általános alelnöke és az MKIK elnökségi tagja. Vezetése idején, 1999-ben fogadták el az új kamarai törvényt, ami 2000 novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot, és jelentősen csökkentette a kamarák közigazgatási feladatait. Az új jogszabály elsősorban a gazdaságfejlesztés támogatását, az általános gazdasági érdekek előmozdítását, illetve a regionális fejlesztést jelölte meg a kamarák feladatául, egyúttal a teljes kamarai intézményt piaci alapokon szervezte újjá.

A Kojit váltó Petykó Zoltán (elnök 2004-2008 között) a hőskor sokoldalú, számos gazdasági és állami szerepet vivő vezetőjét idézte meg. A közgazdász végzettségű szakember többek között a Ravill Rt. vezérigazgatója, a Bábolna Rt. igazgatója, a Hungexpo Rt. elnök-vezérigazgatója volt. 2010-2013 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, emellett a MAVIR felügyelőbizottságának elnöke és a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagja is.

2018.11.09.

kép: promenad.hu

Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta: a jó gazdasági teljesítménynek köszönhetően Magyarország történetében másodszor, idén is 2,5 millió ember kap nyugdíjprémiumot, amelynek maximális összege a tavalyinál is magasabb, 18 ezer forint.

Az államtitkár azt mondta: a kormány szeretné, ha az idősek is részesülnének az ország gazdasági teljesítményéből, hiszen ők évtizedeket dolgoztak az országért és nevelték gyermekeiket.

Az ellátást nemcsak az öregségi nyugdíjasok, hanem azok is megkapják, akik nyugdíjszerű ellátásra jogosultak. A kormány 33 milliárd forintot biztosít a kifizetésekre.

Minden nyugdíjas, akinek eléri a 80 ezer forintot a nyugdíja, a maximális 18 ezer forintra számíthat.

Így a maximális összeget kapják az átlagnyugdíjjal (130 ezer forint) rendelkezők is, az 50 ezer forintos nyugdíjban részesülők 11 250 forintos nyugdíjprémiumot kapnak - részletezte az államtitkár.

Rétvári Bence szólt arról is: jó hír, hogy a nyugdíjak idén megtartják vásárlóértéküket, ezért nyugdíjkiegészítésre idén nincs szükség.

A Pénzügyminisztérium megállapítása szerint az infláció mértéke várhatóan kisebb lesz, mint a januári 3 százalékos nyugdíjemelés, így értelemszerűen nincs szükség nyugdíjkiegészítésre, a nyugdíjak idén kompenzáció nélkül is megőrzik értéküket.

Úgy fogalmazott: a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta 10 százalékkal nőtt. A jövő évi nyugdíjemelés mértéke a 2019-re becsült inflációval egyezően 2,7 százalék lesz, ami 130 ezer forint körüli átlagnyugdíjjal számolva havi 3500 forintos emelést jelent - tette hozzá.

Címkék: nyugdíjprémium
2018.10.28.

Az IBM Corporate Service Corps (CSC) 8 országból érkező szakértői egy négyhetes program során pro bono segítettek több magyar non-profit szervezetnek és azok ügyfeleinek, elsősorban a digitalizáció és a kis és középvállalatok fejlesztésének témájában. A szakemberek nagyvállalati módszertanok alkalmazásával támogatták, hogy partnereik megtalálják a technológia és a társadalmi hasznosság közötti kapcsolódási pontokat, illetve stratégiai terveket dolgozzanak ki.

A program egyik partnere az Impact Hub Budapest volt. Mint Bedő Beatrix társalapító elmondta, a céljuk a pozitív társadalmi változások támogatása, elsősorban a fenntartható társadalmi vállalkozásokat üzemeltető cégek és szabadúszók felkarolásán keresztül. Egyúttal azt a tévképzetet is szeretnék eloszlatni, hogy a társadalmi vállalkozások nem képesek pénzt termelni.

A mostani együttműködés célja egy vidéki vállalkozó nőknek szóló e-oktatási platform kiépítése volt. Ezt azért látták szükségesnek, mert a nagyon központosított Magyarországon a vidéken élőknek nem mindig van esélyük elutazni a fővárosba a szükséges képzésekre.

Az IBM szakembereivel közösen interjúk és műhelymunka segítségével felmérték az igényeket. Arra a megállapításra jutottak, hogy a gyakran egyedül, támogatás nélkül dolgozó vállalkozóknál sokszor az alapvető üzleti ismeretek is hiányosak. Több száz lehetőséget megvizsgálva és demókat készítve választották ki a legmegfelelőbb oktatási platformot, majd ezt a legjobb gyakorlatok ismeretében optimalizálták, és olyan elemeket is beépítettek, mint pl. a játékosítás (gamification).

A megvalósításra egy 14 hetes akciótervet állítottak össze feladatokkal, mérföldkövekkel és határidőkkel, ami alapján az Impact Hub munkatársai már elvégezhetik a feladatokat. Mint Bedő Beatrix fogalmazott: a lehetetlenség érzése helyett mára a megvalósíthatóság és a bizalom érzete dolgozik bennük. A fejlesztéssel havi 50-60 vállalkozót szeretnének elérni, így az éves szinten több száz oktatással már valódi társadalmi és gazdasági hatást gyakorolhatnak majd.

Az IBM CSC további három projekten dolgozott Magyarországon: a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvánnyal egy üzleti innovációt élénkítő és a kkv-k közötti kapcsolatépítésre fókuszáló javaslatcsomagot dolgoztak ki; az IVSZ-szel egy budapesti mesterségesintelligencia-központ alapjait rakták le; a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjával pedig egy innovációs ökoszisztéma szervezésének módszertanát dolgozták ki.

Címkék: ibm, impact hub, kkv, nők, oktatás
2018.10.15.

A második világháborút megelőző korszak utolsó kamarai elnöke Éber Antal volt. Elődeitől eltérően ő már nagyvállalatok ügyeivel nemigen foglalatoskodott, pályája a bankvilághoz kötötte. Többek között a Magyar Agrár- és Járadékbank osztályvezetője, később vezérigazgatója, a két intézmény összeolvadását követően a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója és elnöke. A Magyar Társadalom Lexikonja úgy hivatkozik rá, mint „a magyar pénzügyi világ egyik legkiválóbb alakja”.

Aktívan politizált: 1906-tól országgyűlési képviselő, a Tanácsköztársaság idején a harmadik szegedi kormány (vagy nemzeti kormány) pénzügyi megbízottja, 1920-tól a székesfővárosi törvényhatósági bizottságban aktív, majd 1931-39 között visszatért a parlamentbe.

Bár eredeti végzettsége jogász, és rövid ügyvédi praxist is folytatott, gazdasági területen fejtett ki aktív szerzői tevékenységet: a Magyar Közgazdasági Társaság elnökeként a Magyar Közgazdaság című folyóirat szerkesztője, de írt a Közgazdasági Szemlébe és napilapokba is. Hat kötete jelent meg, melyek közül a Mikép gazdagodhatunk ingyen? című könyv több kiadást is megért. Szenzációhajhász címével ellentétben ez nem a napjainkban divatos tanácsadó könyvek korai példánya, hanem a közgazdaságtan alapjait ismerteti meg a laikus olvasókkal. Éber Antal 1930-1940 között töltötte be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki posztját.

A BKIK az idei Kamarai Napok keretében konferenciával és kiállítással emlékezik meg az 1850-ben alapított köztestület történelméről. A rendezvényre itt lehet regisztrálni.

(Fotó: Wikipedia)

Ezeket a cikkeket olvastad már?