Már 250 ezer felhasználója van a Revolutnak Magyarországon

Már 250 ezer felhasználója van a Revolutnak Magyarországon

2019.11.22. | Ragnar Volarus

Budapesten találhatjuk meg a legtöbb ember tárcájában a Revolut kártyát, de Pécs, Debrecen és Miskolc is erős. Jövőre cél a félmillió felhasználó.

Tovább
Tőzsde: történelmi csúcson zárt a BUX

Tőzsde: történelmi csúcson zárt a BUX

Tovább
Idén is érdemes figyelni az SZJA kedvezményekre

Idén is érdemes figyelni az SZJA kedvezményekre

Tovább
2018.07.01.

Ha az ember bemegy a coworking térbe, akkor úszó asztalokkal és a lebegő irodákkal is találkozhat. Na most ennek a mondatnak, az avatatlan szemek számára, így elsőre talán semmi értelme, de ezek is egy egészen érdekes új világ részei.  

Iroda a levegőben (Fotó: Rácz László / N3 Kommunikáció)

Ha az ember betéved a Millenáris felújított épületébe, akkor ilyenekkel is találkozhat, hiszen Startup Campus– startup: újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozás – hamarosan megtelik majd cégekkel és az ezeknél dolgozó fiatalokkal.

Nézzük mi az a coworking tér: közösségi munkahely, vagyis egy csomó cég dolgozik majd egy térben egymás mellett, megosztozva a költségeken. Persze egy csomó kérdés vetődik fel ezzel az egésszel kapcsolatban. Például, hogy az ilyen cégeknél dolgozók nyilván sokat telefonálnak, amivel akár zavarhatják a többieket, viszont adott esetben akár üzleti titkokat is ki lehetne hallgatni. Ugyanakkor nem a terem közepén kell telefonálni, hanem az erre a célra telepített fülkékben – aprót nem kell bedobni, csak saját készüléket kell vinni. Ugyanakkor, akik lebegő irodát bérelnek, azok kedvükre távbeszélhetnek, a konténerből kialakított, valóban a levegőben lógó szobáikban. Egyedi.

És akkor még ott vannak az úszó asztalok. Nem, nem a medence közepén kell dolgozni. Ez egy olyan szolgáltatás, aminek köszönhetően a kisebb cégek, vagy akár egyéni vállalkozók, akiknek nem feltétlenül kell egy állandó iroda is dolgozhatnak a Millenárison, hiszen bérelnek egy asztalt és egy széket, leteszik a gépet, csatlakoznak a wifi-hez és már mehet is a munka.

Szóval egészen érdekes, új világ alakult ki a Millenárison, amit június 27-én egy nyílt napon megnézhettek már az érdeklődők is. Nem csoda, hogy két és félszeres a túljelentkezés, s szinte máris garantálható, hogy nyereséges lesz a vállalkozás. Már csak azért is, mert egyrészt az első ütem határidő előtt készült el, ráadásul a teljes beruházásra szánt 5 milliárd forintos keret egyharmadából 1,7 milliárdból jött ki az építkezés. Nekünk meg ideje új szavakat tanulni, hogy el ne vesszünk a coworking tér közepén úszó asztalok között.

2018.06.27.

Végre egy olyan új szabály, ami nem jelent újabb adminisztrációt! Sőt!

Július elsejétől minden olyan számla adatát be kell küldenünk a NAV-hoz, amiben az áfatartalom legalább 100 ezer forint és belföldi adóalany számára állítottuk ki. Első hangzásra ez nehezítésnek tűnhet, de mivel mindehhez létrejött az Online Számla rendszer, az új kötelezettséget nem is olyan bonyolult teljesíteni. Tulajdonképpen az jár a legjobban, aki számlázó programmal állítja ki a számlákat.

Akinek már van számlázó programja, annak ellenőriznie kell, hogy az megfelelő-e, erre hónapok óta van tesztelési lehetőség. Aki kézi számlázást alkalmaz, annak manuálisan kell feltölteni az adatokat, de ha áttérne az egyszerűbb megoldásra, a NAV ingyen használható számlázó programot kínál. Ez a program azoknak praktikus, akik kis céget működtetnek. Biztonságos az adatszolgáltatás plusz költségek nélkül.

fontos, hogy mindenek előtt regisztrálni kell ahhoz, hogy a rendszerrel kapcsolatba kerüljön az adott vállalkozás.

További információk a NAV Online Számla aloldalán: https://onlineszamla.nav.gov.hu.

2017.04.06.

Andrus Ansip digitális piacért felelős uniós biztos üdvözölte a döntést

Végre az Európai Unió más országaiban is úgy használhatjuk mobilunkat, mint itthon. Nem kell a magas többletköltségektől tartani.

2016.07.23.

Európa gazdasága az elmúlt harmincöt évben helyet cserélt Ázsia gazdaságával. Az európai vezetők ugyan védhetik a mundért (védik is bőszen), ám amíg 1980-ban az öreg kontinens a világgazdaság egyharmadát tette ki (33 százalék), jelenleg részesedése csupán egyötöde, valamivel több, mint 20 százalék.

Tényleg igaza lenne annak a kínai miniszternek, aki egyszer elszólta magát, miszerint Európa elkényelmesedett?

Az Európa-Ázsia helycsere számainak egybeesése pedig mókás/tragikus (lehet választani) , mert tavaly Ázsia nyomott 33 százalékot a világrészesedésből, és Európa annyit – miként fentebb volt róla szó, az ominózus 20 százalékot -, mint a keleti kontinens országai 1980-ban.

Az európai cégek pedig a profitéhségük miatt saját sírjukat ássák, hiszen hosszú évek trendje, hogy gyártásukat kihelyezik az olcsóbb munkaerővel dolgoztató ázsiai országokba.

Nem csupán Kínába, hanem Indiába, Kambodzsába, Indonéziába…

Nouriel Roubini, a New York University professzora szerint idén a globális pénzügyi válság gyújtópontja lehet az Európai Unió és az euró-zóna. Az európai bankok kihívásokkal küzdenek, a migrációs válság pedig Schengen végéhez vezethet, s ez a belpolitikai gondokkal együtt az Angela Merkel vezette német kormány bukását is okozhatja. Továbbá Nagy-Britannia EU-ból való kilépése egyre valószínűbb (még Brexit előtt keletkezett a nyilatkozat!), valamint Görögország kilépésének kockázata ismét felerősödött.

Azóta a Brexit megtörtént, ahogy a professzor valószínűsítette (még akkor is, ha a kilépés csak Angliára vonatkozik.)

Az a legnagyobb baj, hogy Roubini már jó párszor célba talált jóslataival.

No meg az, hogy Európa tehetségtelen gazdasági vezetői miatt bottal ütheti Ázsia nyomát és még nincs vége a történetnek.

2016.07.06.

Nem gondoltuk volna pár évvel ezelőtt, hogy a magyar gazdaság növekedésének egyik legnagyobb akadálya a munkaerőhiány lesz, ezrek hiányoznak egyes ágazatokból, szakmából, így például a vendéglátóiparból, a szolgáltatásokból, vagy az IT-szektorból., de más profilú cégek ezrei is munkaerőhiánnyal küzdenek, és nem csupán Budapesten és Dunántúlon létezik a probléma, már megjelent az ország keleti részében is.

Egy konferencián hallottam, egy nagy multi Kelet-Magyarországon nyitott volna üzemet, kétszáz embert akart felvenni, a fizetések pedig országos átlagban is nagyon jók lettek volna. Nem találtak annyi embert, hogy elindítsák a beruházást.

Munkaerőhiánnyal számos európai országok küzdenek, a legerősebb gazdaság, a német is hasonló cipőben jár, de jelenleg a cseh gazdaságnak is ez a legnagyobb gondja.

A megoldások a következőek lehetnek:

(Ja, egy nagyon fontos dolog így az elején, a szakképzett és betanított munkás hiányzik a munkaerőpiacról, a migránsok túlnyomó többségéből azonban soha nem lesz ilyen, vagyis ez az út járhatatlan.)

Mivel a digitalizálás, a technológiai újítások miatt 10-15 évenként újra kell tanulni a megszerezett tudásanyagot, nem csupán a diákoknak, hanem a felnőtteknek is. Ezek a dolgok sohasem egyszerűek, hiszen az oktatást, a tanulást kell újratervezni.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint mivel hosszú ideig kell még szembenézni a munkaerőhiánnyal, éppen ezért elkerülhetetlen lesz az új struktúrák átgondolása, de igazából nincs választás.

A munkaerőhiányt ugyanis három forrásból lehet pótolni (a jelenlegi migránshullám résztvevőit már az elején kizártuk, ők nem munkavállalók, hanem életszínvonal-foglalók).

Egyrészt át lehet csoportosítani a közszférából a versenyszférába.

Másrészt a közmunkások egy részét is be lehet vonni olyan képzésekbe, amelyek révén nem közmunkát, hanem például betanított munkát tud végezni a versenyszférában. Természetesen csak egy részüket, mert a közmunkások egy részét a versenyszektor soha sem tudja majd foglalkoztatni, mert nem lesznek képesek az itt szükséges munkavégzésre.

Harmadrészt viszont megtörténhet, szakképzett munkaerőt kell hozni az országba.

Mivel rendszerszintű problémákról van szó, a kormány azt ígéri, határozott lépéseket tesz.

A következőket lehet tenni, úgy tudom, a jogi előkészítő munka már el is indult, így például január elsejétől adókedvezményekkel támogatja a kormány a cégek lakhatásra fordított kiadásait.

Január 1-jétől a munkáltatók például a munkásszállás kialakítására és fenntartására fordított kiadásaikat kétszeresen vehetik figyelembe a társasági adóalapjuk megállapítása során, emellett bevezetik az úgynevezett mobilitási célú lakhatási adókedvezményt is.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége pedig azt szeretné, hogy az aktív munkaerő-piaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés, a munkaerő kiváltó vállalati beruházások fokozott támogatása az EU-s források bevonásával, adókedvezményekkel és célzott központi fejlesztési programokkal.

Meglátjuk, mert ez a probléma 10-15 évig még biztos velünk marad.

Vagy tovább, amíg nem jönnek a robotok.

2016.06.11.

A kormány hitellel, támogatással és piaccal segíti azokat a hazai autóbuszgyártókat, akik képesek arra, hogy magas minőségben állítsanak elő magyar buszokat. Ezt mondta a nemzetgazdasági miniszter az alapításának 160. évfordulóját ünneplő Kravtex-Kühne Csoport új, 5600 négyzetméteres üzemcsarnokának avatásakor.

Varga Mihály szerint a kormány célja, hogy három év múlva évente 1000-1200 új autóbuszt gyártsanak Magyarországon, amellyel párhuzamosan több mint ezer új munkahely jöhet létre. Erről, azaz, a nemzeti buszgyártás újjáépítéséről döntött is a kormány, a hároméves program célja, hogy a magyar buszgyártók a belföldi igények kielégítésén túl külföldre is szállítsanak buszokat.

Hát valahogy így, pont ezt várja a kormánytól az ember, mert az évi 1000-1200 új autóbusz új munkahelyek ezreit jelenti.

A nemzetgazdasági miniszterrel abban is egyetértek, a 2010-es kormányváltáskor Magyarország a csőd szélén állt, most pedig már ilyen fejlesztési programokról beszélhetünk, mint a nemzeti autóbuszgyártás stratégiája.

Egyébként pedig nagyon is szép busztörténelmünk van, az Ikarus elődjének tekinthető Uhri Imre Kovács- és Kocsigyártó Üzeme 1895-ben kezdte meg működését a VII. kerületi Elemér utca 30-ban. Az első nemzetközi sikerre pedig 1927-ben került sor, amikor megnyerték a 60 darab favázas távolsági autóbuszra kiírt nemzetközi pályázatot.

Az Ikarus fénykora a nyolcvanas években volt, akadt ország, ahol buszközlekedés nem létezett volna nélkülünk - ilyen volt például az NDK.

A most átadott gyártócsarnokban 500 darab Credo autóbusz készülhet, így a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb autóbuszgyára jön létre.

A legelső buszon rajta leszek én is.

2016.04.26.

A Portfolio szerint a nyugdíjasok 2011-től minden egyes évben jobban jártak a nyugdíjemeléssel, mint amit a törvény előír. 2011-ben és 2012-ben év közben kellett kompenzálni a nyugdíjasokat, mert a tényleges infláció magasabban alakult a tervezettnél, azóta azonban a kormány több ízben és rendszeresen, lényegesen magasabb nyugdíjemelést hajtott végre, mint amit kellett volna törvényileg és év közben nem korrigálta vissza a "túlköltést":

Így például:

2013-ben 1,7% volt a pénzromlás éves átlagos üteme, miközben a kormány 5,2%-kal emelte a nyugdíjakat.

2014-ben 0,2%-kal voltak alacsonyabbak az árak, míg a kormány 2,4%-kal emelte a nyugdíjakat.

2015-ben -0,1%-os infláció mellett 1,8%-os nyugdíjemelés valósult meg.

2016 januárjában 1,6%-os emeléshez jutottak a nyugdíjasok, míg az infláció éves átlagban várhatóan 0,3% körül lesz.

Vagyis, a törvényinél bőkezűbb nyugdíjemelésre a kormány a 2011 és 2016 közötti hat év alatt összesen 273 milliárd forintot költött. Ha az évről-évre magasabb kifizetés egymásra halmozódó hatását is figyelembe vesszük, akkor már 282 milliárd forintnál járunk. A kumulált nyugdíjemelés-többlet 9,6% volt ez alatt a 6 év alatt, ami meghaladja a 13. havi nyugdíjnak megfelelő 8,3%-os emelés mértékét.

Ennek megfelelően az Orbán-kormány másfél kormányzati ciklus alatt lényegében visszahozta a 13. havi nyugdíjat és még ezen felül adott ez alatt plusz 30 milliárd forintot a nyugdíjasoknak.

Egyébként a szociknak 2002-ben kár volt kampányolniuk a 13. havi nyugdíjjal és az ötven százalékos béremeléssel a közszférában, a magyar gazdaság erre még nem állt kész, és az egész csak arra volt alkalmas, hogy megroppantsa az államháztartást.

De, ez már a múlt, és láthatjuk, balliberális gazdaságpolitika nélkül mégiscsak meglesz az a 13. havi nyugdíj, nem hitelből, hanem a növekvő gazdasági teljesítményből.

2016.04.19.

A bölcsődei felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket január elsejétől beemelték a pedagógus életpályába. Ez csaknem 900 dolgozót érintett, akiknek a fizetése 30-40 százalékkal, azaz 40-60 ezer forinttal emelkedett – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Novák Katalin.

A középfokú végzettségű kisgyermeknevelők a szociális ellátórendszerhez tartoznak, ezen ágazat bértárgyalásán vettek részt, így járt nekik a 2014-ben bevezetett bérpótlék, valamint a 2015-től adott bérkiegészítés, amelyek az esetükben mintegy 20 ezer forintos béremelést eredményeztek.

Kiemelte, a 2017. évi költségvetési tárgyalásokon a kormány döntött arról, hogy rendezzék a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők bérét is, ennek részleteiről még egyeztetnek a szakma képviselőivel. Az államtitkár azt hangoztatta, hogy szeretnék a pályát minél vonzóbbá tenni a fiatalok számára, valamint akiknek még nincs felsőfokú végzettségük, azoknak szeretnének segíteni ennek megszerzésében.

A felvételi jelentkezési adatok azt mutatják, hogy minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a felsőfokú bölcsődei kisgyermeknevelő szak iránt: míg tavaly első helyen 732-en, addig az idén több mint kétezren jelentkeztek erre a szakra - jelentette ki.

Novák Katalin beszélt arról is, milyen fejlesztések történtek az utóbbi években a bölcsődei rendszerben. Ezek közül kiemelte, hogy az elmúlt öt évben több mint 28 milliárd forintból 22 százalékkal bővítették a bölcsődei férőhelyek számát, valamint további ötezer férőhelyet újítottak fel. A következő fejlesztési ciklusban csaknem százmilliárd forint áll rendelkezésre további bölcsődei és óvodai férőhelyek létrehozására - fűzte hozzá.

Elmondta azt is, hogy 2017-től átalakul a bölcsődei rendszer. Eddig csak a tízezer lakos feletti településeken volt kötelező a bölcsődei ellátási forma, jövőre azonban már minden olyan településen gondoskodni kell erről, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él, vagy van legalább öt olyan gyerek, akinek a szülei igénylik ezt az ellátást.

Ezzel együtt bővül a gyerekek napközbeni elhelyezésének lehetősége, 2017-től már négyféle ellátástípus közül választhatnak a szülők: az eddig megszokott mellett lesz mini, családi és munkahelyi bölcsőde is, amelyek finanszírozásában segít majd az állam.

Közölte, a rendszer finanszírozása is változott: 2014-től már nemcsak a bölcsődébe ténylegesen járó gyerekek után fizet normatívát az állam, hanem minden beíratott gyerek után. Ezen kívül differenciált finanszírozást vezettek be a hátrányos, halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, és kiterjesztették az ingyenes gyermekétkeztetést is.

 

 

Hozzátette, a szakmai szervezetekkel folyamatosan egyeztetnek. Javaslatuknak köszönhető például, hogy 2013 óta április 21-e, a bölcsődei dolgozók napja nevelés nélküli munkanap. Szintén a szakma indítványára vezették be, hogy a bölcsődék a működési engedélyükben szereplő férőhelyszám legfeljebb 15 százalékáig az ellátási területen kívülről érkező gyerekeket is felvehetik. A legfrissebb szakmai javaslat hatására pedig 2017-től bevezetik a bölcsődei dajka munkakört is - ismertette az államtitkár.

Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke és Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke üdvözölte az elmúlt évek fejlesztéseit, és kiemelték az egyeztetések, a folyamatos párbeszéd jelentőségét.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt javasolja, hogy az állami köznevelési intézményekben a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók számára az idén két alkalommal 35 ezer forintos pluszjuttatás járjon - közölte Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztal ülése után.

Elhangzott: bár most is meghívták, az ülésen nem vett részt sem a Pedagógusok Szakszervezete, sem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, sem a civil közoktatási platform képviselője. Bíznak benne, hogy előbb-utóbb ezek a szervezetek is bekapcsolódnak a köznevelési kerekasztal munkájába.

2016.04.08.

A vasárnapi boltzár kapcsán meglehetősen sok írás jelent meg a médiában, a jobboldali sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy semmi sem valósult meg a borúlátó gazdasági előrejelzésekből, továbbá a kereskedelmi alkalmazottak kifejezetten örülnek a tervezhető vasárnapi szabadnapnak.

A balliberális média pedig – bár bőszen küzd, mint malac a jégen – nem meri elhazudni a tényeket, helyette inkább arra helyezi ki a hangsúlyt, hogy miért ne vásárolhatna valaki a hét minden napján, hiszen ez is az emberi szabadságjogok közé tartozik.

Maradjunk annyiban, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben 5, 7 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint pedig az ágazatban munkaerőhiány van.

Talán többen is emlékeznek azokra a korábbi balliberális sületlenségekre, hogy komolyan visszaesik a forgalom, és több tízezres munkanélküliség várható. A médiának az elmúlt hetekben aztán elmondták a nagy élelmiszer-láncok is, hogy nem csökkent a forgalmuk, a vásárlók alkalmazkodtak a megváltozott nyitva tartáshoz, és megfigyelhető az is, hogy egyszerre többet vásárolnak.

Akadt olyan multi, akinél kicsit még nőtt is a forgalom. A munkaerőhiányról fentebb szó volt. A kisboltok többnyire jobban jártak.

Amikor a balliberális média idáig eljutott, a cikkekben érezhető egyfajta elszontyolodás, nem erre számítottak és ezzel nem is nagyon lehet mit kezdeni.

A legmulatságosabb jégen küzdő malac az Index volt, amely kétségbeesésében „reprezentatív minikutatást” végzett munkatársai körében. Objektíve ők sem tudtak rosszat mondani, de szubjektíve elmondták, hogy szarul érzik magukat.

Akkor viszont beszámolok én is egy mini-kutatásról (helyesen így kell írni). Egy éve beszélgetek multis alkalmazottakkal és kisboltosokkal a boltzárról. A Tescós, Sparos... (stb.) dolgozók, túlnyomórész hölgyek bizony örülnek a vasárnapi szabadnapnak, öt emberből négy biztosan ezt mondta.

A kisboltosok egyharmadánál semmi változást nem hozott a boltzár, egyharmadának egy kicsivel, a harmadik harmadának érezhetően jobb lett.

Így hét valljuk be, ez a népszavazás – ha lesz – csak a következőkről fog szólni. Egyrészt a politikai szimpátiáról, hiszen minden pártnál van egy törzsszavazói gárda, aki akár jobb meggyőződése ellenére is követi pártja irányvonalát.

Másrészt pedig arról fog szólni, hogy akarom-e, hogy vasárnap is miden nyitva legyen, akárcsak a hét többi napján? Utálom-e, hogy minden szombaton óriási zsúfoltság van a városban, a hiper- és szupermarketekben? Érdekel-e engem a kereskedelmi alkalmazottak élete, akiknek viszont egyértelműen jobb lett a stabil, tervezhető szabadnappal?

A legutolsó kérdés a gesztusról is szól, bár ebben 2004. december 5.-e óta nem lehetünk büszkék magunkra, hiszen a határon túli magyarok állampolgársága kapcsán az MSZP és az SZDSZ sikeresen felpiszkálta a bennünk lakó kicsinyességet és önzést.

2016.03.27.

A negatívumokról sokat hallani, a fiatalok tömegesen kénytelenek nyugaton munkát vállalni, értékes, jól képzett munkaerőt vesztünk ezzel, elfogy a számítógépekhez is értő szakmunkás, egyetemistáink londoni gyorséttermekben dolgoznak pakisztániakkal… Lehetne még sorolni, és ez mindez igaz is.

Azért annyit megjegyeznék, nálunk a családban egy fiatal mérnök készül Nyugat- Európába, nem mintha rossz dolga lenne itthon, havi félmilliót keres tisztán, de nem elég neki, 1,2 millió forintnyi eurót szeretne keresni havonta. Tudom, nem ez a jellemző, de ilyen is van.

És a skandináv, ír, holland médiában is jócskán lehet olvasni arról, hogy a fiatalok elmennek például Angliába, vagy az Egyesült Államokba. Az angol egészségügyből pedig elmennek Ausztráliába. Természetesen nem alacsony képzett emberekről van szó, de az érintett országok médiája akkor is agyelszívásról beszél. Ismerős orvos dolgozik Norvégiában, illetve egy másik ismerős egy londoni bankban, az újabb ismerős New Yorkban ügyvéd. Ha ők menni akarnak, nincs az a magyar kormány, amely jobb környezetet tudna ígérni nekik, még ha mindent meg is próbál.

Vagyis, a külföldi munkavállalásnak van egy természetes körforgása, és az unió alapítóatyái tudomásom szerint az Európai Unió alapértékei között tartották a szabad munkavállalást, a más uniós országokban is történő értékteremtést.

Vagyis csak a külföldi munkavállalás önmagában nem rossz (természetesen, miként fentebb volt szó róla, jócskán lehet sorolni a hátrányokat), de Romániából és Lengyelországból fejenként minimum 3-3,5 fél millió ember vállalt munkát külföldön, románok elsősorban Dél-Európában és Franciaországban, lengyelek Nagy-Britanniában és Németországban. A román és lengyel gazdaság viszont szépen teljesít jelenleg is, akkor ezek szerint mégsem tette őket tönkre polgáraik többmilliós volumenű külföldi munkavállalása.

Ezzel el is jutottunk a következő lépésig, a Nyugat-Európában munkát vállalók akár hazautalnak, akár gyűjtögetnek, végeredményképpen a magyar fogyasztást erősítik, hiszen a pénz egy része a magyar gazdaságban csapódik le tartós fogyasztási cikkek, ingatlan és más egyéb formájában.

Mi lesz a munkavállalókkal hazaérkezésük után? Tapasztalatot, nyelvtudást csak szereznek, nem? Magyarországon is lehet vállalkozni és azt is láthatjuk, vagyis ők is láthatták, Nyugat-Európában sincs kolbászból a kerítés, ráadásul Magyarország jelenleg biztonságosabb a nyugat-európai országoknál.

Az sem mindig egyértelmű, hogy a külföldiek befizetései hiányoznak-e vagy sem például az egészségügyi rendszerből, a nyugdíjrendszerből. Szintén családi példához tudok nyúlni, negyvenöt éves fiatalember, húsz évet lehúzott a francia idegenlégióban, francia nyugdíja van. Valóban, az ő befizetései hiányozhattak húsz éven keresztül, de most élete végéig, feltehetően még évtizedekig, a francia állam folyósítja neki a nyugdíjat, a magyar nyugdíjkasszának nincs vele dolga.

Természetesen, nem a külföldi munkavállalást akartam dicsőíteni, csak néhány új szempontot is megvilágítani.

Ezeket a cikkeket olvastad már?