Már 250 ezer felhasználója van a Revolutnak Magyarországon

Már 250 ezer felhasználója van a Revolutnak Magyarországon

2019.11.22. | Ragnar Volarus

Budapesten találhatjuk meg a legtöbb ember tárcájában a Revolut kártyát, de Pécs, Debrecen és Miskolc is erős. Jövőre cél a félmillió felhasználó.

Tovább
Tőzsde: történelmi csúcson zárt a BUX

Tőzsde: történelmi csúcson zárt a BUX

Tovább
Idén is érdemes figyelni az SZJA kedvezményekre

Idén is érdemes figyelni az SZJA kedvezményekre

Tovább
2016.03.09.

Bár jól látszik, milyen eltérően lehet értékelni a gazdasági teljesítményt, nézzük először is a tényeket, számokat.

2015. negyedik negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye éves alapon 3,2 százalékkal nőtt, míg 2015. egészében 2,9 százalékkal bővült a bruttó hazai össztermék.

Jó adat ez? Igen, mert az év egészét tekintve Magyarország 7. legjobb pozíción áll tagállamok közül a GDP-növekedésben, és stabilan meghaladja az európai uniós tagországok átlagát, ami 1,6-1,8 százalék körül alakult.

A ballibék szerint nem, mert Csehország, Szlovákia, Lengyelország egy százalékponttal nagyobb növekedést produkált. Csak azt felejtik el, hogy mindhárom ország jelentősen kisebb államadóssággal küzd, és egyiknek sem kell évi 1200 milliárd forintot kifizetnie csak a hitelek kamataira.

Ez pedig már azt is jelenti, hogy a cseh, lengyel, szlovák hasonló mértékű államadósság mellett a magyar GDP akár évi öt-hat százalékot is növekedhetne. Csak ugye az államadósság, amelyet valakik kormányon nem tartottak szinten, vagy urambocsá netán csökkentették volna ahelyett, hogy 2002-es 52 százalékról 2010-re 80 százalékra nyomták fel az eszetlen hitelfelvételeikkel.

Mondhatnók, régi történet ez, de attól a magyar gazdaságnak még mindig a legnagyobb gondja. De gazdasági növekedés ügyében ismét az államadósság elsőszámú felelősei hablatyolnak, karattyolnak, fecsegnek teli szájjal.

Foglalkoztatási adatokban egyébként Magyarország nagyon jól teljesített. A nők foglalkoztatásának növelésében a 28 ország között a legjobb volt Magyarország: egy év alatt 2,6 százalékkal nőtt az arány.

De holnapra ballibék erről is bebizonyítják a „kudarcot.”

2016.02.29.

Gyermekkoromban az ősz kezdetét a házunktól kétszáz méterre lévő gólyafészek lakóinak távozása és a cukorrépát szállító tehervagonok hosszú szerelvényeinek feltűnése jelezte, a község vasútállomásán az év végéig óriási halmokban állt a répa.

A tizenkét cukorgyár akkor megtermelte az ország szükségletét, az exportunk pedig további ötmillió ember cukorfogyasztását fedezte. Ehhez képest a napjainkra megmaradt egyetlen, kaposvári cukorgyár a hazai fogyasztás egyharmadát biztosítja, kétharmadát importálni kell.

Mai ésszel már nehéz felfogni, mennyire naiv és tájékozatlan volt ez az ország a rendszerváltás idején. Alig egy-két ember értette és mondta, hogy a privatizált gyárak nyugat-európai tulajdonosai elsősorban piacot vesznek, és ha bármi történik, esik a kereslet, csökken a termék világpiaci ára, szemrebbenés nélkül elbocsátanak, bezárnak.

1997 és 2004 között hét cukorgyár szűnt meg, és a helyzeten csak rontott az uniós csatlakozás. 2006 nyarán ugyanis életbelépett az uniós cukorkvóta. Magyarország addigi évi 400 ezer tonna cukorkvótájának háromnegyedéről önként lemondott, így vállalta, évi százezer tonna cukornál többet nem gyárt.

Ekkora vállalást egyetlen tagállam sem tett, de az ország megkapta jutalmát, 2006 és 2008 között újabb négy cukorgyár zárta be kapuit. Egyébként tudomásom szerint a tönkretett cukoripar miatt bekövetkezett veszteséget, elmaradt bevételt, munkanélküli segéllyel járó kiadást és a többi kárt még nem próbálta kiszámolni senki, de horribilis összeg jönne ki.

A legfontosabb kérdés, hogy a cukorkvóta megszűnése után lehet-e számítani az ágazat fellendülésére? Új gyár nyitása ugyanis költséges, ráadásul várhatóan erős lesz a verseny, a cukor világpiaci ára pedig jelenleg alacsonynak mondott a szakértők szerint.

A földművelésügyi tárca szerint a kvótakivezetés után számolnunk kell a termelés növekedésére mind Magyarországon, mind pedig az EU-ban, emellett a termelés földrajzi koncentrációja is várható. Nagyobb hektáronként terméseredményekre, javuló termelési mutatókra, magasabb cukorkihozatalra, illetve a termelési költségek csökkentésére lesz szükség, ha versenyképesek akarunk maradni az unió piacán illetve a világpiacon is.

Tavaly szeptemberben például 7 milliárd forint értékű fejlesztés eredményeként hétezer négyzetméter alapterületű cukorcsomagoló üzemet és egy biogáztisztító-berendezést adtak át a Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárában. A kaposvári üzem az első olyan répacukorgyár a világon, amely biogáz termelésével teljes energiaigényét önállóan biztosítja.

2016.02.21.

Akárhogy is, bár az Államadósság Kezelő Központ is kamatot csökkentett nemrégiben, az állampapír még mindig jobb megoldásnak tűnik a lekötött banki betéteknél. Utóbbiak kemény 1 százalékos hozama azt a helyzetet eredményezte napjainkra, hogy az emberek nem foglalkoznak a bankban lévő pénzük lekötésével, mert felesleges…

Összehasonlítva mintegy fél tucat bank ajánlatát, nem találtam olyat, amelyik egymillió forint egyéves lekötése után tízezer, azaz 10 ezer forintnál többet hozott volna a konyhára.

Ezzel szemben a Prémium Államkötvény és a Bónusz Magyar Államkötvény három és négy százalék közötti kamatot ígér, és a hozam igazodik a külső környezet változásaihoz. Példának okáért, ha emelkedi az infláció, és ennek megfelelően változnak a banki kamatok, akkor az állampapír hozama is nő.

A Prémium Magyar Államkötvény 3 és 5 éves futamidővel kibocsátásra kerülő, dematerializált, inflációhoz kötött, változó kamatozású állampapír, amelynek alapcímlete 1.000 forint. A kifizetendő kamat mértéke a kamatbázisból és a kamatprémiumból adódik össze.

A Bónusz Magyar Államkötvény 4, 6 és 10 éves futamidővel kibocsátásra kerülő, dematerializált, változó kamatozású állampapír, amelynek alapcímlete 1,- forint. (A kifizetendő kamat mértéke – akárcsak a Prémium esetében -, a kamatbázisból és a kamatprémiumból adódik össze.)

Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a 2015 novemberére újabb történelmi csúcsra, 7651,5 milliárd forintra emelkedett a háztartások értékpapír-állománya, a lakosságnál lévő állampapírok volumene pedig átlépte a 3 ezermilliárd forintos lélektani határt, és akkor még nem beszéltünk az idei első hónapról.

2016 januárjában pedig rekordmennyiségű állampapír került a magyar lakossághoz 2016 és a szakemberek szerint februárban még lehet fokozni ezt a rekordot, mivel az idei évre tervezett félbillió forintnyi lakossági értékesítés 80 százalékát márciusig elérhetőnek, lehetséges. Jelenleg a lakossági állampapírok teljes mennyisége 3707 milliárd forint.

Egy dologra azonban nem árt figyelni vásárláskor, történetesen arra, hogy mennyi ideig tudjuk nélkülözni a pénzünket. Mert ugyan az állampapír lejárat előtt is eladható, ám nem mindegy, milyen akkor a piaci helyzet és milyen áruk van a papíroknak.

Ezeket a cikkeket olvastad már?