2018.11.11.

2011 decemberében módosították az 1999. évi kamarai törvényt az önkéntes tagságon alapuló kamarai rendszer továbbfejlesztése érdekében, 2012-től pedig megteremtették a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelező kamarai regisztrációját.

Ebben a korszakban – 2008 és 2016 között - a kamarát a politológus végzettségű, de kiskereskedő családból származó Szatmáry Kristóf vezette, aki politikai vonalról került be a köztestület vezetőségébe: országgyűlési képviselő, kereskedelmi miniszteri biztos, illetve kereskedelempolitikáért felelős államtitkár és a Fidesz-MPP frakcióvezető-helyettese is volt. Az egykori elnök édesanyja, Szatmáry-Jähl Angéla évek óta a kereskedelmi tagozat vezetője.

Szatmáryt egy rövid időre Dr. Kiss Zoltán vállalkozó, a Meló-Diák Kft. volt tulajdonosa, az MKIK alelnöke követte a pozícióban.

Az ő utóda Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, címzetes főiskolai docens, a Magyar Gazdaságért Díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetettje volt, aki 2000 óta dolgozott a VOSZ-ban, és 15 éves kamarai múlttal bírt, 2016 óta az MKIK egyik alelnöke is. Ő komoly változtatási szándékkal érkezett, de 2018-ban újabb váltás történt a BKIK élén.

A kamara jelenlegi elnöke a 2018-ban megválasztott Csoltó Gábor, a TransAgent Kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki korábban a BKIK Ipari Tagozatát is vezette, és egyik fő feladatának a BKIK iránti bizalom helyreállítását, a stabilitás megteremtését tekinti.

2018.11.10.

A kamarák – elsősorban a nyolcvanas években regionális alapokon megalakult Magyar Gazdasági Kamara - már a rendszerváltást megelőző években részt vettek a magyar gazdaság átalakításában, a gazdasági érdekképviselet megszervezésében, de hivatalosan csak a demokratikus rendszerben alakulhattak újra. Ebben a folyamatban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara volt az első, amely 1990-ben alig több mint félszáz vállalkozó szervezésében kezdte újra működését, eleinte egyesületi formában. 1994-ben született meg a kamarai törvény, amely a kamarákat köztestületként határozta meg, a tagságot pedig kötelezővé tette.

A BKIK első „újkori” elnöke az orosz piaci tapasztalatokkal is rendelkező Tóth Imre, aki pozícióját 1994-1997 között töltötte be. Ekkor a BKIK még csupán évi 1-1,5 milliárd forint közötti összegből gazdálkodhatott, de néhány év alatt sikerült újjáépíteni a szervezetet és az infrastruktúrát. Létrejött két új központ, amelyek közül az egyik a külföldi kapcsolatok ápolására hivatott, míg a másik a tagságot szolgálja ki. Kialakítottak egy EU információs centrumot is, amely az euroatlanti csatlakozásra készítette fel a vállalkozókat, és ekkor merült fel az új székház vásárlásának terve is. A köztestületi feladatok közül sikerült átvenni az okmányhitelesítést, de a kamara magának szerette volna megkapni az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását és a cégregisztrációs munkákat is. Tóth Imre ma is az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának elnöke, valamint a BKIK tiszteletbeli elnöke, mely funkciójában gyakran szerepel a kamara rendezvényein.

Tóth utóda a poszton 1997-2004 között Koji László volt, aki az építőiparból érkezett: az 1986-ban alakult Inconex Vas- és Fémipari Kft. igazgatója, az IBH Innovációs és Befektetési Holding Zrt. igazgatósági tagja, és máig az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, emellett a BKIK általános alelnöke és az MKIK elnökségi tagja. Vezetése idején, 1999-ben fogadták el az új kamarai törvényt, ami 2000 novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot, és jelentősen csökkentette a kamarák közigazgatási feladatait. Az új jogszabály elsősorban a gazdaságfejlesztés támogatását, az általános gazdasági érdekek előmozdítását, illetve a regionális fejlesztést jelölte meg a kamarák feladatául, egyúttal a teljes kamarai intézményt piaci alapokon szervezte újjá.

A Kojit váltó Petykó Zoltán (elnök 2004-2008 között) a hőskor sokoldalú, számos gazdasági és állami szerepet vivő vezetőjét idézte meg. A közgazdász végzettségű szakember többek között a Ravill Rt. vezérigazgatója, a Bábolna Rt. igazgatója, a Hungexpo Rt. elnök-vezérigazgatója volt. 2010-2013 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, emellett a MAVIR felügyelőbizottságának elnöke és a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagja is.

2018.10.15.

A második világháborút megelőző korszak utolsó kamarai elnöke Éber Antal volt. Elődeitől eltérően ő már nagyvállalatok ügyeivel nemigen foglalatoskodott, pályája a bankvilághoz kötötte. Többek között a Magyar Agrár- és Járadékbank osztályvezetője, később vezérigazgatója, a két intézmény összeolvadását követően a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója és elnöke. A Magyar Társadalom Lexikonja úgy hivatkozik rá, mint „a magyar pénzügyi világ egyik legkiválóbb alakja”.

Aktívan politizált: 1906-tól országgyűlési képviselő, a Tanácsköztársaság idején a harmadik szegedi kormány (vagy nemzeti kormány) pénzügyi megbízottja, 1920-tól a székesfővárosi törvényhatósági bizottságban aktív, majd 1931-39 között visszatért a parlamentbe.

Bár eredeti végzettsége jogász, és rövid ügyvédi praxist is folytatott, gazdasági területen fejtett ki aktív szerzői tevékenységet: a Magyar Közgazdasági Társaság elnökeként a Magyar Közgazdaság című folyóirat szerkesztője, de írt a Közgazdasági Szemlébe és napilapokba is. Hat kötete jelent meg, melyek közül a Mikép gazdagodhatunk ingyen? című könyv több kiadást is megért. Szenzációhajhász címével ellentétben ez nem a napjainkban divatos tanácsadó könyvek korai példánya, hanem a közgazdaságtan alapjait ismerteti meg a laikus olvasókkal. Éber Antal 1930-1940 között töltötte be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki posztját.

A BKIK az idei Kamarai Napok keretében konferenciával és kiállítással emlékezik meg az 1850-ben alapított köztestület történelméről. A rendezvényre itt lehet regisztrálni.

(Fotó: Wikipedia)

2018.10.12.

Belatiny (Braun) Artur ősei a XVII. században Mainzból települtek Magyarországra. A nemességet Belatiny Artur apja, Jenő kapta meg 1903-ban. A családi likőrgyárat 1893-ban alapították, hozzájuk fűződik a Hubertus likőr megalkotása is. Az ifjú Artur budapesti kereskedelmi főiskolai tanulmányait követően Franciaországba, Németországba és Olaszországba ment tanulmányútra. 1900-ban Velencén készített pezsgője a Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert, később a földművelésügyi minisztérium alá tartozó Országos Központi Mintapince főbizományosaként tevékenykedett. A filoxéravész után komoly szerepet vállalt a velencei szőlőterületek újratelepítésében is.

1920-tól 1930-ig a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, emellett – a korszak több nagy formátumú vállalkozójához hasonlatosan - a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóságának, több jelentős bank- és iparvállalat igazgatóságának, valamint számos tőkés érdekeltség vezetőségének tagja. 1927 től – a kamarai elnöksége kapcsán - felsőházi tag. Közgazdasági szakíróként is tevékenykedett, cikkei a Magyar Kereskedők Lapjában, majd a Pester Lloyd-ban jelentek meg. A Trianon után gróf Apponyi Albert szerkesztésében kiadott Magyarország újjáépítésének kérdéséhez című kötetben is jelent meg cikke.

Egy 1929-es filmhíradó-felvételen Horthy Miklós kormányzó Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter és Belatiny Artur kamarai elnök kíséretében megtekinti a Budapesti Nemzetközi Vásárt:

A BKIK az idei Kamarai Napok keretében konferenciával és kiállítással emlékezik meg az 1850-ben alapított köztestület történelméről. A rendezvényre itt lehet regisztrálni.

(Fotó forrása: A magyar kamarai intézmény és a Budapesti Kamara története : 1850-1925 / Szávay Gyula. - Budapest : Pesti Ny., 1927. - p. 545.)

2018.10.11.

Amikor Lánczy Leó 1852-ben megszületett, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara már két éve fennállt. Így az ifjú hogy a korábbi elnökök által alapított intézményekben kezdhette pályafutását: tanult a Kereskedelmi Akadémián, majd az Angol-Magyar Bankhoz szegődött, ahol a könyvviteli osztály főnöke lett, mindössze húszesztendős korában. Az 1873-as válság elsöpörte a bank budapesti fiókját, és jelentősen átrendezte a pénzügyi piacot. Lánczy a Magyar Általános Földhitel Rt. vezérigazgatójaként tető alá hozza a fúziót a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal, melynek 1881-től 1921-ben bekövetkezett haláláig vezérigazgatója.

Bankvezérként progresszív gyakorlatot követett: a magyar bank- és hiteléletet függetlenítette Bécstől, külföldön kiadott magyar zálogleveleivel pedig nagy iparvállalatok mellett olyan beruházásokat finanszírozott, mint a budapesti villamos- és HÉV-vonalak építése, vagy épp a fővárosi telefonhálózat kialakítása. 1905-től főrendiházi tag. Az első világháború alatt a hadigazdálkodás egyik megszervezője, de kölcsöneinek köszönhetően épülhetett meg a Vígszínház is, amelyben igazgatósági tagságot kapott.

Érdemei elismeréseképp 1893-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé választják, mely tisztséget 1920-ig tölti be. Hivatali elődjéhez, Fuchs Rudolfhoz hasonlóan ő is rendszeresen írt a Pester Lloyd-ba. Az ő vezetése alatt épült a Kamara Alkotmány utcai épülete, amelyben ma a Gazdasági Minisztérium működik. Lánczy Leó Benczúr utca és Bajza utca sarkán álló egykori palotája a kínai nagykövetség rezidenciájaként funkcionál.

A BKIK az idei Kamarai Napok keretében konferenciával és kiállítással emlékezik meg az 1850-ben alapított köztestület történelméről. A rendezvényre itt lehet regisztrálni.

(Fotó: Erdélyi Mór (fotográfus) - Sport und Salon, 23.11.1901, from the collections of Austrian National Library, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=25044700)

2018.10.10.

Wahrmann Mór tekintélyes zsidó családból származott: nagyapja pesti főrabbi és az első pesti nyilvános zsidó iskola alapítója, apja elismert textilkereskedő volt. A bölcsészkaron tanuló ifjú előbb apja vállalkozásában dolgozott, majd saját pénzváltót is nyitott. Házassága révén is jelentős hozományhoz jutott, így a korszakra jellemző több sikerágazatban is befektetőként szerepelt: részt vett többek között a Pannónia Gőzmalom, az Első Magyar Gépgyár és az Angol-Magyar Bank alapításában. A Ganz és Társa cégben nem csupán befektető, de egy időben Mechwart András elnök pénzügyi tanácsadója, majd az igazgatóság elnöke is.

A kereskedelmi egyesületek közül alapítója a Kereskedelmi Akadémiának, elnöke a pesti Lloyd Társulatnak, 1891-től pedig a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának. A pesti neológ hitközség elnöke, tagja vagy pártoló tagja az Írók és Művészek Társaságának, a Magyar Történelmi Társulatnak, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak és az Iparművészeti Társulatnak is.

1869-ben ő lett a magyar országgyűlés első izraelita vallású tagja, és ilyen minőségében a dualizmus bonyolult politikai viszonyai között a szabadelvűség jegyében a gazdasági pragmatizmus és a magyar nemzeti érdek szószólója, 1872-ben pedig Buda, Pest és Óbuda egyesítésének egyik indítványozója. Jellegzetes karakterével a Borsszem Jankó című vicclap állandó szereplője, és ez is növeli népszerűségét. 1882-ben a sajtó és a közvélemény által nagy izgalommal követett, kissé komikus párbajt vívott az antiszemita Istóczy Győzővel: mivel Wahrmann kevéssé sportos és meglehetősen rövidlátó, ellenfele viszont erősen másnapos volt, így a lövésváltás találat és vérontás nélkül záródott.

Wahrmann Mór 1892-es temetésén 40.000 ember vett részt a Salgótarjáni úti temetőbe tartó menetben. A XIII. kerületi Victor Hugo utca sokáig az ő nevét viselte, mára be kell érnie egy szerényebb közzel.

A BKIK az idei Kamarai Napok keretében konferenciával és kiállítással emlékezik meg az 1850-ben alapított köztestület történelméről. A rendezvényre itt lehet regisztrálni.

(A politikus képe Marastoni József műve)

2018.10.09.

Vállalkozóként olykor elkerülhetetlen, hogy jogvitába bonyolódjunk más cégekkel vagy az ügyfeleinkkel. Ugyanakkor nem mindegy, hogy ezeket mennyi idő alatt és milyen költséggel tudjuk feloldani. A bírósági út helyett érdemes megfontolni a kereskedelmi és iparkamarák nyújtotta lehetőségeket is.

Cégek közötti vitás ügyekben – az új Polgári Perrendtartás értelmében - nincs is más választásunk, mint a keresetlevél benyújtása előtt megkísérelni a jogvita peren kívüli rendezését. Ebben segíthet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Mediációs és Jogi Koordinációs Osztálya. A mediációs folyamat, amely a felek által kölcsönösen elfogadható megállapodás elérésére irányul, legfeljebb 4 hónapot vehet igénybe, költségei pedig általában a pereskedés költségének egyharmadára rúgnak. Ha a mediációs eljárás sikertelen lenne, a peres eljárás során a felek illetékkedvezményben részesülnek.

Ha a mediáció nem érte el a célját, és a cégek közötti szerződés erről rendelkezik, a bírósági utat kiválthatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság eljárása is. Ez a megoldás általában olcsóbb, mint a bírósági út (díjkalkulátor itt található), ha pedig a felek kikötik, hogy gyorsított eljárásban is tárgyalható az ügy, akkor a kijelölt egyesbíró a benyújtott iratok alapján 3 hónapon belül meg is hozza az ítéletet – ami ellen természetesen az alperes kifogással élhet.

A fogyasztói panaszok esetében pedig a BKIK mellett működő Budapesti Békéltető Testület szolgálhat hatékony fórumként. A testület a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezései alapján működik, a panaszos fogyasztó indítványára. Az eljáró tanácsban ülő független, pártatlan és felkészült szakértők átlagosan 40-60 nap alatt elbírálják az ügyeket. Ez jóval gyorsabb, mint a bírósági út, az eljárás ráadásul díjmentes. A határon átnyúló, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekből fakadó fogyasztói jogviták elbírálására Magyarországon a Budapesti Békéltető Testület kizárólagos hatáskörrel rendelkezik.

2018.10.05.

A modern gazdaságot elsősorban a fejlesztések mozgatják, ebből születik a versenyelőny és a valódi hozzáadott érték. A kisvállalatok számára azonban komoly kihívást jelenthet az innováció, mind tőke, mind szervezeti tudás oldaláról. A KSH adatai szerint 2014-ben az 50 fő alatti vállalkozások mindössze 15 százaléka végzett termék- és/vagy eljárásinnovációs tevékenységet, szervezeti és/vagy marketinginnovációban pedig még alacsonyabb az arány.

Az induló, vagy a fejlesztési tevékenység felé most nyitó – és rendezett kamarai regisztrációval bíró - cégek számára ajánlható a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az INNOREG Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Khe. közös szolgáltatása, az alapszintű innovációs tanácsadás. Ennek keretében a tervezett projekt újszerűségét, megvalósíthatóságát mérik fel a szakemberek, segítenek az üzleti terv elkészítésében és az esetleges partnerkeresésben is. A tanácsadást előzetes bejelentkezés alapján minden hónap második és negyedik keddjén 10-12 óra között lehet igénybe venni.

A szükséges tőke előteremtése érdekében pedig a BKIK a kamarai törvény előírásai alapján gazdasági és hitelhez jutási tanácsadással is a vállalkozások rendelkezésére áll, így a kisvállalkozások tapasztalt szakemberek segítségével vághatnak bele az innovációba. A tanácsadás ráadásul ingyenes.

2018.10.02.

Egy hazai mikrovállalkozás átlagosan 2-3 főt foglalkoztat, és éves szinten 16 millió forint körüli bevételre tesz szert. Ez elég szűk mozgástér: nagyon nem mindegy, hogy anyagi és emberi erőforrásaikat milyen hatékonyan aknázzák ki. (A kis- és középvállalkozások átlaga 38 millió forint, még emellett is érdemes megfontolni minden kiadást.)

Még kevesen tudják, hogy a kamarai törvény értelmében a rendezett kamarai regisztrációval bíró tagok számára a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ingyenes tanácsadást biztosít néhány kiemelt fontossággal bíró területen, ami a vállalkozás életére jelentős hatást gyakorolhat.

Így például gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben is a BKIK szakértőihez lehet fordulni. A tanácsadást évtizedes tapasztalattal rendelkező adó- és számviteli tanácsadók, belső ellenőrök, pályázati tanácsadók nyújtják. A szolgáltatás előzetes időpont-egyeztetéssel vehető igénybe, amit a tanacsadas@bkik.hu email-címen, vagy az Információs és Tanácsadó Iroda (1) 488 2067 telefonszámán lehet megtenni.

Ezeket a cikkeket olvastad már?