2019.01.14.

A Magyar Posta az előre meghatározott időpontban, 2019. január 16-tól kezdi meg a nyugdíjak postai kézbesítését országszerte - közölte a társaság.

fotó: 24ora.eu

A közleményben hangsúlyozzák, a kézbesítés a megszokott rendben történik, 12 munkanapon keresztül, január 31-ig zajlik.

A Magyar Posta felidézi, hogy az érintettek tavaly novemberben megkapták a személyre szabott nyugdíj naptárjukban, ebben egész évre látják havi bontásban, melyik napon viszi a nyugdíjat a postás.

A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások jelentős részét készpénzben, postai kézbesítéssel fizeti az állam az érintettek számára. A Magyar Posta 2018-ban havonta átlagosan 1,182 millió megbízást kapott a nyugdíjak, illetve nyugdíjszerű ellátások kézbesítésére - írja közleményében a társaság.

2019.01.12.

A hangulatkeltés ellenére minden rendben a nyugdíjak kifizetésével. A Magyar Államkincstár által indított valamennyi nyugdíj tranzakciót a GIRO Zrt. rendszereiben pénteken elszámolták, és elküldték a bankoknak - közölte a nyugdíjak elszámolását is végző bankközi klíring rendszer üzemeltetője.

fotó: beregihirek.hu

A GIRO Zrt. által üzemeltetett, a nyugdíjak elszámolását is végző bankközi klíring rendszer egész nap hibamentesen működött - áll a közleményben. A postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak - közölte a Magyar Államkincstár korábban.

Nincs fennakadás a kifizetésben, a jóváírás a bankoknál technikai okok miatt napközben történt meg - tették hozzá. A postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak. A Giro Zrt. arról tájékoztatott, hogy az államkincstárral együttműködve intézkedtek a januárban esedékes nyugdíjkifizetések jogszabály szerinti - azaz pénteken történő - kifizetéséről.

A Giro Zrt. által üzemeltetett, a nyugdíjak elszámolását is végző bankközi klíring rendszer hibamentesen működik, a beküldött tranzakciók feldolgozásában nem volt és jelenleg sincs fennakadás - tették hozzá.

A Magyar Államkincstár azt is közölte, hogy 2019-ben mikor fizetik ki a nyugdíjakat. Itt vannak az időpontok:

A Magyar Posta minden hónap 14. napja után kezdi el kézbesíteni a nyugdíjakat (a postai kifizetésre nézve nincs központi előírás).

Tél

2019. január 11., péntek
2019. február 12., kedd

Tavasz

2019. március 12., kedd
2019. április 12., péntek
2019. május 10., péntek

Nyár

2019. június 12., szerda
2019. július 12., péntek
2019. augusztus 12., hétfő

Ősz

2019. szeptember 12., csütörtök
2019. október 11., péntek
2019. november 12., kedd

Tél

2019. december 2., hétfő
(December hónapban a rendes kifizetésnél tíz nappal korábban érkezik a nyugdíj.)

2018.12.13.

fotó: szakszervezetek.hu

Jövőre 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak a kormány inflációs adatok alapján hozott szerdai döntése nyomán - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető szólt arról is, a kabinetnek nyugdíjprémium kifizetéséről is döntenie kellett, ami összesen 41 milliárd forintos kiadást jelent az államnak az idei évben, és átlagosan 16-17 ezer forintot jelentett valamennyi nyugdíjasnak. Megjegyezte továbbá, készek a nyugdíjemelés  későbbi korrekciójára, amennyiben a végleges inflációs adatok változást mutatnak.

Gulyás Gergely emlékeztetett, a kormánynak idén tavasszal sikerült Erzsébet-utalványokkal is támogatni a nyugdíjasokat, reményeik szerint pedig a jövőben is évente egyszer sor kerül hasonlóra a magyar gazdaság jó teljesítménye esetén.

Azt is közölte, hogy jelentősen emelkedik az ápolónők bére, akiknek a fizetése 2012-2019 megduplázódik, majd 2022-ig további csaknem 70 százalékkal emelkedik.

A Miniszterelnökség vezetője a részletekről kifejtette: az ápolók fizetése a következő négy évben 72 százalékkal fog emelkedni. 2019 novemberéig még tart az a korábbi bérmegállapodás, amely szerint utolsó ütemben 8 százalékkal emelik jövőre a béreket, de ennek időpontját előrehozzák 2019. július 1-jére. Ezt követően 2020. január 1-jén újabb 14 százalékos, 2020. november 1-jével 20 százalékos, 2022. január 1-jével pedig további 30 százalékos ápolói béremelés lesz - ismertette.

A tárcavezető kiemelte: a központi közigazgatásban átlagosan - január 1-jétől - 30 százalékos fizetésemelés lesz, és a honvédelmi, valamint a rendészeti igazgatási alkalmazottaknál is lesz béremelés, az ő körükben "a bértömegváltozás 25 százalék", de szerinte az átlagos emelkedés ezt meghaladó lesz.

Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a kormány szerdán felkérte az Igazságügyi Minisztériumot, hogy - a Pénzügyminisztériummal és az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve - készítsen elő egy valamennyi bírót érintő jelentős fizetésemelési javaslatot. A tervek szerint az ország 2800 bírója pedig legkésőbb 2020. január elsejétől egy új bértábla szerint kaphatja majd illetményét.

A minimálbér is emelkedik jövőre, annak mértékéről egyelőre azonban nincs döntés. Aláhúzta, a kormány továbbra is garantálja, hogy jóváhagyja a munkaadók és munkavállalók minimálbér-emelésről szóló egyezségét.

2018.12.11.

kép: penzcentrum.hu

A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett országos kutatás megmutatta, hogy a megtakarítások elkezdésével kapcsolatban is sokan vélik úgy, hogy elkéstek: míg a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban 39, általános megtakarításokkal kapcsolatban 44 százalék mondta, hogy már el kellett volna kezdenie félretenni a nyugdíjas évekre. Ez sajnos nem jelenti egyúttal azt, hogy a többiek már megtették ezeket a lépéseket: közel 40% azok aránya, akik nem is terveznek megtakarításba kezdeni.

Meglepő, hogy nem csak a közvetlenül nyugdíj előtt állók érzik úgy, elkéstek megtakarítási terveik megvalósításával. A legfiatalabb, 18-29 éves korosztály 58 százalékát komolyan foglalkoztatja az öngondoskodás lehetősége, közülük 22 százalék komolyan tervez nyugdíjcélú megtakarításba kezdeni. Ugyanakkor 38 százalékuk gondolja azt, hogy már cselekednie kellett volna.

A nyugdíjas évekhez legközelebb állók, vagyis az 50 fölöttiek között jóval magasabb azok aránya, akik már léptek, hiszen közel harmaduk már rendelkezik kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, ugyanakkor az elkésettség érzés is jobban megjelenik ebben a korosztályban: a nyugdíjcélra takarékoskodást tervezők 44 százaléka érzi úgy, hogy már kellett volna valamit tennie. 

A legtöbben – a válaszadók 60%-a – alacsony jövedelmükkel magyarázzák lemaradásukat, második leggyakoribb okként viszont a másra fordítottam a pénzt válasz került említésre a nyugdíjcélú tervek meg nem valósulása kapcsán. 

A családi állapot is meghatározó: a megkérdezettek 23 százalékánál állt elő olyan változás a családi állapotban – például gyerek születésével, vagy épp válással –, ami átrendezte az elképzeléseiket. Ezen belül az egyedülálló szülők és a mozaikcsaládosok helyzete a legnehezebb, közel 40 százalékuk indokolta úgy, hogy nyugdíjcélú öngondoskodással kapcsolatos terveik családi okok – feltehetően elsősorban a válásuk –  miatt nem valósultak meg

Könnyen tévútra visz az is, hogy jelenleg sokan megfelelő anyagi körülmények között látják családjukban a nyugdíjasokat. A válaszadók 42 százaléka szerint szüleik, nagyszüleik képesek kijönni a havi bevételükből, további harmaduknál még 1-2 extra kiadásra is van lehetőség és 14 százalék szerintük azok aránya, akik nyugdíjasként még ennél is többet megengedhetnek maguknak.

Ezeket a cikkeket olvastad már?